Gyermekeket célzó élelmiszer-marketing szabályozásának szigorítása
A Magyar Népegészségügy Megújításáért Egyesület (N3.0 Egyesület) 2025 tavaszán kezdeményezést indított a gyermekeket célzó élelmiszer-marketing korlátozására. A cél olyan szakpolitikai javaslatok kidolgozása, amelyek előmozdítják a magyar gyermekek egészséges táplálkozását, ezáltal hozzájárulva a gyermek- és felnőttkori krónikus betegségek – különösen az elhízás – visszaszorításához.
Miért időszerű a kezdeményezés?
Meggyőződésünk, hogy a gyermekek egészségének védelmét szolgáló intézkedések széles társadalmi és politikai támogatásra számíthatnak. Egy jól előkészített, a gyermekekre fókuszáló beavatkozás megalapozhatja a felnőttekre is kiterjedő későbbi lépések elfogadását. Hosszú távon ez érdemben hozzájárulhatna a magyar lakosságot terhelő, európai összehasonlításban is kiemelkedően súlyos egészségügyi problémák enyhítéséhez.
A hazai kezdeményezés időszerűségét jelzi és kiváló alapot kínál a magyarországi cselekvéseknek a WHO Európai Irodája 2024. év végén közzétett kiadványa: A gyermekek védelme az egészségtelen élelmiszerek forgalmazásától a WHO Európai Régiójában. Útmutató a tagállamok számára a jogalkotási válaszlépések megtervezéséhez. Ez részletes iránymutatást ad a hatékony jogalkotási válaszlépések megtervezéséhez, tudományos bizonyítékok és nemzetközi tapasztalatok alapján.
Eddigi lépések
Háttéranyag
A fejlett országokban egyre nő a túlsúlyos egyének aránya, és ez a folyamat GDP-jüket várhatóan 3,3%-kal fogja csökkenteni. A növekvő derékbőséghez kapcsolódó egészségproblémák növelik a munkahelyi hiányzásokat és csökkentik a termelékenységet. A túlsúly növekvő szintje károsítja az egészséget és a jóllétet is, csökkenti a gyermekek iskolai teljesítményét, növeli a munkanélküliség kockázatát és rövidíti a felnőttek várható élettartamát.
A gyermekkori elhízás súlyos népegészségügyi probléma, amelynek messzemenő következményei vannak. A túlsúlyos vagy elhízott gyermekeknél nagyobb a rossz egészségi állapot kockázata, és ez a hatás felnőttkorban is megmarad. Ezen kívül a gyermekkori elhízás gyakran jár együtt pszichoszociális problémákkal, például alacsony önbecsüléssel, zaklatással és gyenge iskolai teljesítéssel, ami a későbbi életkorban potenciálisan ronthatja az egyén egészségét és gazdasági helyzetét.
Egy 2022-es felmérés szerint minden negyedik magyar 15 éves serdülő túlsúlyos vagy elhízott volt, és ezzel az értékkel Magyarország a 27 EU ország között hátulról a 7. helyre került. A súlytöbblettel élő fiatalok aránya 2018-as előző felmérés óta megemelkedett.
A társadalmi-gazdasági tényezők jelentős szerepet játszanak a gyermekkori elhízás kialakulásában: a jómódú családok gyermekei kisebb valószínűséggel túlsúlyosak vagy elhízottak, mint a szegényebb családokból származó gyermekek. Magyarországon a legszegényebb családok gyermekeinek egyharmada, a leggazdagabb családok gyermekeinek csak a negyede túlsúlyos vagy elhízott. Ezzel a különbséggel hazánk az EU középmezőnyében foglal helyet.
A fejlett országokban számos, az elhízás elleni küzdelemre irányuló szakpolitika kifejezetten a gyermekeket célozza meg. Ezek közé tartozik az élelmiszerek és italok reklámozásának korlátozása, az iskolai wellness- és oktatási programok, az egészségre kockázatos ételek elérhetőségének csökkentése az iskolákban, és az iskolába való aktív közlekedést ösztönző vagy lehetővé tevő szakpolitikák. Más, tágabb értelemben vett szakpolitikák, mint például a figyelmeztető címkék, az árakba történő beavatkozások és a tömegmédia-kampányok, szintén hozzájárulhatnak a gyermekkori elhízás elleni küzdelemhez.
Magyarországon a gyermekelhízás visszaszorítását célzó intézkedések közé sorolható az iskolai étkeztetés rendeletben való szabályozása, az iskolások számára kötelezően bevezetett mindennapi testnevelés, illetve a népegészségügyi termékadó, vagy közismertebb nevén a „csipszadó”.
Kutatások sora támasztja alá, hogy az egészséges táplálkozást aláássák a cégek marketinggyakorlatai, mivel a marketing jelentős része olyan élelmiszereket hirdet, amelyek hozzájárulnak az egészségtelen táplálkozáshoz. Egyértelmű bizonyítékok támasztják alá, hogy a gyermekeket elérő élelmiszermarketing megváltoztatja az élelmiszer-preferenciáikat, ezáltal a boltok kínálatát, így a vásárlásokat és a tápanyagbevitelt.
Az élelmiszer-marketing gyermekekre gyakorolt káros hatásának mérséklése érdekében az Egészségügyi Világszervezet (WHO), az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF) felkéri a kormányokat, hogy átfogó politikai intézkedéseket hajtsanak végre az egészségtelen táplálkozáshoz hozzájáruló élelmiszerek forgalmazásának korlátozására, a gyermekek ilyen marketingnek való kitettségének csökkentésére és az ilyen marketing hatásának mérséklésére a lehető legjobb védelmet nyújtva minden gyermek számára. Az átfogó szakpolitikai intézkedések elég széles körűek ahhoz, hogy korlátozzák az élelmiszerek forgalmazásának minden olyan formáját, amelynek a gyermekek ki vannak téve, beleértve a határokon átnyúló forgalmazást is.
