A gyermekkori elhízás súlyos népegészségügyi probléma, amelynek messzemenő következményei vannak. A túlsúlyos vagy elhízott gyermekeknél nagyobb a rossz egészségi állapot kockázata, és ez a hatás felnőttkorban is megmarad. Ezen kívül a gyermekkori elhízás gyakran jár együtt pszichoszociális problémákkal, például alacsony önbecsüléssel, zaklatással és gyenge iskolai teljesítéssel, ami a későbbi életkorban potenciálisan ronthatja az egyén egészségét és gazdasági helyzetét.

Egy 2022-es felmérés szerint minden negyedik magyar 15 éves serdülő túlsúlyos vagy elhízott volt, és ezzel az értékkel Magyarország a 27 EU ország között hátulról a 7. helyre került. A súlytöbblettel élő fiatalok aránya 2018-as előző felmérés óta megemelkedett.

A társadalmi-gazdasági tényezők jelentős szerepet játszanak a gyermekkori elhízás kialakulásában: a jómódú családok gyermekei kisebb valószínűséggel túlsúlyosak vagy elhízottak, mint a szegényebb családokból származó gyermekek. Magyarországon a legszegényebb családok gyermekeinek egyharmada, a leggazdagabb családok gyermekeinek csak a negyede túlsúlyos vagy elhízott. Ezzel a különbséggel hazánk az EU középmezőnyében foglal helyet.

A fejlett országokban számos, az elhízás elleni küzdelemre irányuló szakpolitika kifejezetten a gyermekeket célozza meg. Ezek közé tartozik az élelmiszerek és italok reklámozásának korlátozása, az iskolai wellness- és oktatási programok, az egészségre kockázatos ételek elérhetőségének csökkentése az iskolákban, és az iskolába való aktív közlekedést ösztönző vagy lehetővé tevő szakpolitikák. Más, tágabb értelemben vett szakpolitikák, mint például a figyelmeztető címkék, az árakba történő beavatkozások és a tömegmédia-kampányok, szintén hozzájárulhatnak a gyermekkori elhízás elleni küzdelemhez.

Magyarországon a gyermekelhízás visszaszorítását célzó intézkedések közé sorolható az iskolai étkeztetés rendeletben való szabályozása, az iskolások számára kötelezően bevezetett mindennapi testnevelés, illetve a népegészségügyi termékadó, vagy közismertebb nevén a „csipszadó”.

Kutatások sora támasztja alá, hogy az egészséges táplálkozást aláássák a cégek marketinggyakorlatai, mivel a marketing jelentős része olyan élelmiszereket hirdet, amelyek hozzájárulnak az egészségtelen táplálkozáshoz. Egyértelmű bizonyítékok támasztják alá, hogy a gyermekeket elérő élelmiszermarketing megváltoztatja az élelmiszer-preferenciáikat, ezáltal a boltok kínálatát, így a vásárlásokat és a tápanyagbevitelt.

Az élelmiszer-marketing gyermekekre gyakorolt káros hatásának mérséklése érdekében az Egészségügyi Világszervezet (WHO), az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF) felkéri a kormányokat, hogy átfogó politikai intézkedéseket hajtsanak végre az egészségtelen táplálkozáshoz hozzájáruló élelmiszerek forgalmazásának korlátozására, a gyermekek ilyen marketingnek való kitettségének csökkentésére és az ilyen marketing hatásának mérséklésére a lehető legjobb védelmet nyújtva minden gyermek számára. Az átfogó szakpolitikai intézkedések elég széles körűek ahhoz, hogy korlátozzák az élelmiszerek forgalmazásának minden olyan formáját, amelynek a gyermekek ki vannak téve, beleértve a határokon átnyúló forgalmazást is.